Home > LEGFRISSEBB HIREK
Xiao Qian nagykövet úr cikke a Napi Gazdaságban jelent meg
2015-04-27

2015.04.23-án a Napi Gazdaság című lapban jelent meg Xiao Qian nagykövet úr cikke az "egy övezet, egy út" kiépítéséről. A cikket az alábbiakban közöljük.

 

„Egy övezet, egy út"

Xiao Qian, a Kínai Népköztársaság Magyarországra akkreditált nagykövete

 

A nemzetközi figyelmet is felkeltette, amikor nemrégiben a Kínai Népköztársaság Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottsága, Külügyminisztériuma, valamint Kereskedelmi Minisztériuma közösen kiadta az Elképzelések és lépések a selyemút gazdasági övezet és a XXI. századi tengeri selyemút közös kiépítésével kapcsolatban című dokumentumot. Sok magyar barátom kérdezett az „egy övezet, egy út" felépítéséről, és elsősorban Magyarország ebben játszott szerepéről. Magyarország kínai nagyköveteként ezért szeretném kifejteni személyes véleményemet két pontban.

A kölcsönösen előnyös együttműködés útja

Több mint 2000 éves múltra tekint vissza az ősi Selyemút, amely Ázsiát Európával és Afrikával kötötte össze. Hosszú ideig teveháton és hajókon tették meg az utat Ázsia, Európa és Afrika nagy civilizációi között. A szárazföldi és tengeri Selyemút kiegészítette egymást, beírva magát ezzel az emberiség civilizációjának történelmébe. A XXI. században a legfontosabb a béke, a fejlődés és a kölcsönösen előnyös együttműködés. Amikor a globális gazdasági válságból való lassú kilábalással és bonyolult nemzetközi és regionális helyzetekkel kell szembenéznünk, rendkívül fontos és értékes a Selyemút szellemiségének továbbörökítése, népszerűsítése. 2013-ban Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke egy közép- és délkelet-ázsiai utazásán javasolta a „selyemút gazdasági övezet", valamint a „XXI. századi tengeri selyemút" közös kiépítéséről szóló nagyszabású kezdeményezést, amihez nagy nemzetközi figyelem és aktív részvétel társult.

Az „egy övezet, egy út" átível Ázsián, Európán és Afrikán, egyik vége Kelet-Ázsia pezsgő gazdasági térsége, másik vége pedig a fejlett európai gazdasági régió. A kezdeményezés célja, hogy előmozdítsa a gazdasági tényezők szabad áramlását, az erőforrások még hatékonyabb allokációját és a piac egyesítését. Elősegíti továbbá az érintett országok gazdaságpolitikájának összehangolását, a regionális együttműködés növelését, kiszélesítését és magasabb szintre való emelését, továbbá egy olyan régiós gazdasági együttműködési platform megalkotását, amely a nyitottságra, a toleranciára, az egyensúlyra és a kölcsönös előnyökre épül.

Az „egy övezet, egy út" a közös egyeztetés és kiépítés, valamint az előnyökben való együttes részesülés elvén alapul. Fontos a békés és minden fél számára előnyös gyakorlati együttműködés, a nyitottság, a kölcsönös tanulás képessége. Olyan közösséget szeretnénk létrehozni, amelyet a kölcsönös politikai bizalom, a gazdasági kapcsolatok mind szorosabbra fűzése és a kulturális tolerancia jellemez. Mindez megfelel a multipolarizáció, a gazdaság globalizálódása, a kulturális diverzifikáció és az információs társadalommá válás tendenciáinak. Közös társadalmi törekvéseket testesít meg, a nemzetközi együttműködés és a globális irányítás új modelljének keresésére irányul, továbbá a nemzetközi társadalmak alapvető és közös érdekében áll.

Fontos megjegyezni, hogy az „egy övezet, egy út" kezdeményezés alapja a közös fejlődés, célja a kölcsönösen előnyös együttműködés. Mindez nem Kína szólója, hanem egy olyan szimfónia, amelyben minden fél részt vesz, vagy más hasonlattal élve: nem Kína vesz el nagy részt a közös tortából, hanem minden érintett ország közösen osztozik az együttműködés tortáján és részesül az előnyökből.

Magyarország kedvező helyzetben van

Az Elképzelések és lépések a selyemút gazdasági övezet és a XXI. századi tengeri selyemút közös kiépítésével kapcsolatban című dokumentum szerint az „egy övezet, egy út" végpontja Európában van, az együttműködés a politikai egyeztetésen, az infrastrukturális összekapcsolódáson, kereskedelmi és pénzügyi együttműködésen, valamint az emberek közötti kapcsolatokon alapul. Magyarország Európa szívében helyezkedik el, ezzel rendkívül kedvező a földrajzi fekvése, közlekedési hálózata fejlett. Az elmúlt években a kínai–magyar kapcsolatok intenzív fejlődésen mentek keresztül, a különböző területeken való együttműködés folyamatosan bővült, így rendkívül kedvező, egyedi körülményeket teremtve Magyarország az „egy övezet, egy út" kiépítésében való részvételét illetően.

Elsőként a politikai párbeszédet emelném ki. Az elmúlt években gyakoriak a magas szintű találkozók, a kölcsönös politikai bizalom egyre mélyül. Orbán Viktor miniszterelnök 2014 elején hivatalos látogatást tett Kínában és a legfontosabb kínai vezetőkkel tartott tárgyalásokat. Fontos megegyezések születtek a két fél bilaterális kapcsolatainak viszonylatában és a két kormány közös nyilatkozatot adott ki az új együttműködési irányvonalakról. A két ország miniszterelnöke kétoldalú megbeszélést tart az évente megrendezésre kerülő Kína–KKE országok csúcstalálkozóján, a különböző szervek közötti kapcsolat is egyre intenzívebbé válik, mindez a két ország politikai párbeszédének erősítését szolgálja. Érdemes kiemelni, hogy Magyarországon a keleti nyitás, míg Kínában a nyugati nyitás politikája zajlik, így a két ország külpolitikai stratégiája találkozik egymással, jó alapot teremtve az „egy övezet, egy út" kialakításában a közös párbeszéd erősítéséhez.

A második fontos pont az infrastrukturális összekapcsolódás. 2013-ban a Kína–KKE országok bukaresti csúcstalálkozóján Kína, Magyarország és Szerbia miniszterelnökei bejelentették, hogy a közös együttműködés részeként felújítják a Budapest–Belgrád vasútvonalat. Az idei belgrádi csúcstalálkozón Kína, Magyarország és Szerbia hivatalos szándéknyilatkozatot írt alá az adott projektről. A kínai, a magyar, a szerb és a macedón miniszterelnökök megállapodtak arról, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal a közösen létrehozott, görögországi Pireusz kikötőből induló Kína–Európa tranzitútvonal részét fogja képezni. A négy ország aláírt továbbá egy együttműködési egyezményt a vámeljárások egyszerűsítéséről. Igazán biztató, hogy idén május 1-jétől újra lesz közvetlen légi összeköttetés Peking és Budapest között. Ezek az összekapcsolódást segítő nagy projektek erősítik a kínai–magyar közlekedési infrastruktúra területén történő együttműködést.

A harmadik pontban kiemelném, hogy a kereskedelmi együttműködés körülményei rendkívül kedvezőek. Kína Magyarország Európán kívüli legnagyobb kereskedelmi partnere, a közép- és kelet-európai térségben pedig Magyarország Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere és legnagyobb befektetési célországa. A két ország gazdasága kiegészíti egymást, az együttműködésben nagy lehetőségek rejlenek. A kétoldalú kereskedelem mértéke folyamatosan emelkedik a globális pénzügyi válság ellenére is, a 2013-as 8,41 milliárd dollárról 2014-ben 9,02 milliárd dollárra bővült, ami 7,3 százalékos növekedést jelent. Ebből a Kínába irányuló magyar export 3,26 milliárd dollár volt, ami 20,1 százalékkal nőtt, így a bilaterális kereskedelmi struktúra egyre kiegyenlítettebbé válik. Az első 25,68 tonnás magyar fagyasztott sertéshússzállítmány idén januárban érkezett meg a kínai Tiencsin kikötőbe. A kacsa-, liba- és nyúlhús exportjára is nemsokára megnyílik a lehetőség, valamint aláírták a magyar marhahús Kínába történő exportjáról szóló megállapodást is. Számos tőkeerős kínai cég telepedett meg Magyarországon, befektetéseik összege már meghaladja a 3 milliárd dollárt. A befektetések a 2009-es viszonyokhoz képest 15-szörösükre emelkedtek; Magyarországon a kínai vállalatok több mint 5000 munkahelyet teremtettek, és ezek a számok folyamatosan emelkednek. A Wanhua 1,26 milliárd euró befektetésével megvásárolta a BorsodChem Zrt.-t, a Huawei Magyarországon építette ki európai szolgáltató és disztribúciós központját, a ZTE megalapította hálózatfelügyeleti központját. Kínai befektető cégek Magyarországon 300 millió dollárnyi összeget költenek majd két citromsavgyár felépítésére. A két ország aktívan használja ki a gazdasági együttműködés nyújtotta lehetőségeket.

A negyedik pontban a pénzügyi együttműködésben rejlő lehetőségeket mutatom be. A két ország nemzeti bankja 2013-ban aláírt egy 10 milliárd renminbi (RMB) összegű devizacsere-megállapodást. A Bank of China 2014 decemberében megnyitotta magyarországi fióktelepét, amely közép- és kelet-európai regionális üzletfejlesztési központként működik és amelynek képviseleti irodái nyílnak nemsokára Prágában, valamint Bécsben. Magyarország idén év elején meghirdette a „budapesti renminbi kezdeményezést", továbbá megkapta az engedélyt, hogy befektetési tevékenységet folytasson a kínai kötvénypiacon. Kína és Magyarország tárgyalásokat folytat arról, hogy Budapesten alapítják meg a renminbi elszámolási központot. A két ország pénzügyi területen való együttműködése folyamatosan áttörő eredményekhez vezet, Magyarország a renminbi-elszámolásokban régiós szerepet játszhat.

Az ötödik pont, hogy a két nép közötti kapcsolat szilárd alapokon nyugszik. A két ország között hagyományos barátság van, történelmi kapcsolat és közös vonások fűznek össze minket. A két ország 2013-ban megállapodást írt alá arról, hogy kulturális központot alapítanak a másik fél országában. A Magyar Kulturális Központ már működik Pekingben, a Kínai Kulturális Központ megalapítása Magyarországon folyamatban van. Kína továbbá létrehozta Magyarországon a Közép- és Kelet-európai Kínai Nyelvtanár Képző Központot és négy Konfuciusz Intézetet, mindez egyedülálló a KKE régióban. Március végén Budapesten megtartották a Kína–KKE-országok turisztikai promóciós évének megnyitó ünnepségét, az ezer kínai turista számára tartott rendezvényeket és a kínai információs nap konferenciát. A Peking–Budapest közvetlen légi járat elindítása különösen hozzájárul ahhoz, hogy a bilaterális turisztikai együttműködésben új fejezet nyíljon, így növelve a kölcsönös beutazásokat. A kétoldalú kulturális, művészeti, tudományos, önkormányzatok közötti és egyéb területeken való együttműködés folyamatosan bővül, a két ország barátsága egyre szorosabbra fűződik.

Összegzés

Összegezve azt szeretném mondani magyar barátaimnak, hogy az „egy övezet, egy út" a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő út, a minden fél számára előnyös együttműködés útja, amiben tanulhatunk egymás kultúrájából, és ami új fejlődési lehetőségeket rejt a kínai–magyar együttműködésben. Magyarország az „egy övezet, egy út" kiépítésében a KKE-országok élvonalában van, és Kína kész a Magyarországgal való együttműködésre mindebben, új fejezetet nyitva a két ország baráti együttműködésében.

Suggest To A Friend
  Print