Home > LEGFRISSEBB HIREK
A Nagykövet úr cikke a Magyar Nemzetben
2014-10-07

A kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulóján, 2014.10.06-án a Magyar Nemzetben „Számvetés és előretekintés” címmel jelent meg Xiao Qian nagykövet úr cikke. A cikket az alábbiakban közöljük:

Számvetés és előretekintés

Óriási lehetőségek rejlenek a kínai-magyar kapcsolatok jövőjében

65 évvel ezelőtt épp ezen a napon vette fel a Kínai Népköztársaság és Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat egymással. A kínai hagyományok szerint egy ciklusnak 60 évet számolunk, ami az örök körforgást és az univerzum folytonos megújulását jelképezi, és ezek szerint a kínai-magyar kapcsolatok már az ötödik éve a második ciklusba léptek. Egy ilyen érdekes időpontban a számvetés és az előretekintés különös jelentőséggel bír.

Az első 60 évet a két ország közötti kapcsolatok elmélyülése és az együttműködési lehetőségek gyarapodása jellemezte. A nemzetközi környezet ugyan óriási változásokon ment keresztül, ám Kína és Magyarország mindvégig egyenlő felekként tekintettek egymásra, kölcsönösen segítették egymást és szorosabbra fűzték barátságukat. A kínai nép nem felejti el, hogy Magyarország az elsők között ismerte el és vette föl a diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal, és mindig emlékezni fog Magyarország önzetlen segítségére, amit a Kínai Népköztársaság megalapításának kezdeti nehézségei idején nyújtott. A kínai nép nem feledi Magyarország nagylelkű segítségét sem, amikor Kínát óriási természeti katasztrófa sújtotta. A kínai mondás szerint „csak a hideg bekövetkeztével tudhatjuk meg a fenyő és a ciprus tartósságát”.

A politikai kapcsolataink is folyamatosan épültek-épülnek. Vezető kínai politikusok - Xi Jinping elnökhelyettesként, Wen Jiabao miniszterelnökként, Li Keqiang miniszterelnök-helyettesként - egymást után látogatták meg Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök - a Fidesz elnökeként és miniszterelnökként - három alkalommal utazott Kínába. A két kormányfő tavaly év végén és idén, év elején, azaz fél éven belül kétszer is találkozott, illetve folytatott megbeszélést telefonon. Az érintkezések gyakoriságával számos nagy országot hagytak maguk mögött. Ezek mellett a két ország külügyi, honvédelmi és más szaktárcák közötti együttműködés is rendszeres. Magyarország Chongqingban és Hong Kongban újra megnyitotta konzulátusát, ami ugyancsak a kölcsönös bizalmat demonstrálja.

Az gazdasági és kereskedelmi együttműködés is óriási léptékkel erősödik. A gazdasági világválság alatt és ellenére a kétoldalú kereskedelem értéke folyamatosan emelkedett: 2013-ban a 2009 évi 6 milliárd 810 millió amerikai dollárról 8 milliárd 410 millió dollárra. Idén január és július között már elérte az 5 milliárd 410 millió dollárt, ami – erre az időszakra vetítve - 9,46 százalékos emelkedést jelent. Ebből a magyar export 1 milliárd 890 millió dollár volt, ami 27,6 százalékos növekedés. Magyarországon számos nagy kínai cég telepedett meg, itteni befektetésük meghaladja a 3 milliárd dollárt. Egyedül a Wanhua 1 milliárd 260 millió eurót fektetett be, amikor megvásárolta a BorsodChem Zrt.-t. Mindez több mint 5000 munkahelyet teremtett.

És sorolhatom tovább. A Huawei Magyarországon kiépítette európai szolgáltató és disztribúciós központját. A ZTE megalapította a hálózat felügyeleti központját. A Bank of China Magyarországon leányvállalatot alapított és Magyarországot teszi meg a közép-kelet-európai regionális üzletfejlesztési központjának. A kínai befektetők 300 millió dollárnyi összeget fognak elkölteni két citromsavgyár építésére. A két ország bankjai aláírtak egy 10 milliárd jüan összegű cseremegállapodást, egy 546 millió dollárost repülőgép bérlési kölcsönről és egy 300 millió eurós hitelről szóló megállapodást. A két ország pénzügyi együttműködése tehát ugyancsak áttörő fejlődésen ment keresztül.

A kulturális programcserék is gyakoriak. Sikerrel zárult Budapesten a 2. Kínai-Magyar Önkormányzatok Partnerségi Konferenciája. Kölcsönösen emelték az állami ösztöndíjas diákok számát és folyamatosak a fiatalok látogatásai, csereprogramjai. Az elmúlt időszakban Magyar Kulturális Központ nyílt Pekingben, illetve a Kínai Kulturális Központ megalapítása Magyarországon folyamatban van. Kína továbbá megalapítja a közép-kelet-európai Kínai Nyelvtanár Képző Központot, megalakult két Konfuciusz Intézet, és már negyedik intézet alapítása is elindult.

A regionális együttműködés eredményei is kiválóak. A két ország elindította Kína és a közép-kelet-európai országok együttműködését, amelynek eredményeként mára kiváló eredményeket mutathatnak föl. Magyarország 30 millió dollárral járult hozzá a Kína és a régió országainak befektetési együttműködési alapjához. Vezető szerepet vállalt a Turisztikai Koordinációs Központ megalapításában, részt vett a Magyarország-Szerbia vasútvonal megvalósításának kidolgozásában és vezető pozíciót tölt be Kína és a térség országai közötti együttműködésekben.

Ma már elmondható, hogy Kína és Magyarország kapcsolata új szintre emelkedett. Kína egyre inkább úgy tekint Magyarországra, mint a hídra Európa felé, Magyarország pedig egyre inkább úgy tekinthet Kínára, mint Európa, de főleg Közép-Kelet-Európa fejlődésének jelentős húzóerejére. A két országregionális jelentősége is egyre tekintélyesebb. Kína meghirdette a „nyugati nyitás” stratégiáját, Magyarország pedig a „keleti nyitás” politikáját, emellett mindkét ország óriási erőfeszítéseket tesz a nemzeti megújulásért. A két ország külpolitikai elképzelései közelednek egymáshoz, a kétoldalú kapcsolatok eddig nem tapasztalt történelmi lehetőségek előtt állnak. Az, hogy ezeket a lehetőségeket miként fogjuk felhasználni a két ország népének boldogulására, elsődleges és még előttünk álló feladat. Lépést kell tartani a korral, nyitni az innováció felé, új gondolatokat, új motivációkat keresni.

Meggyőződésem, hogy Kína és Magyarország a következő 60 éves ciklusban nagy jövő előtt áll. Barátságunk a Gömböc nevű magyar találmányhoz hasonlóan mindig stabilan fog állni, az együttműködés pedig a Rubik kockához hasonlóan a határtalan lehetőségek tárháza lesz.

Suggest To A Friend
  Print