Home > LEGFRISSEBB HIREK
Őexc. Xiao Qian nagykövet úr gondolatai a kínai Népi Napilapban
2014-02-13

Megjelent Őexc. Xiao Qian nagykövet úr cikke a kínai Népi Napilap (Renmin Ribao) február 12-i példányában, „Kéz a kézben a barátságos feltalálók nemzetével” címmel. A cikk teljes szövege az alábbiakban olvasható:

Kéz a kézben a barátságos feltalálók nemzetével

Írta: A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövete, Őexc. Xiao Qian

2014 február 12.

Annak ellenére, hogy most dolgozom először Magyarországon, egyáltalán nem érzem magam itt idegennek, sőt, inkább rokonszenvvel gondolok a magyarokra. A Budapesten töltött több mint egy év alatt mélyen megérintett e Duna-parti ország szépsége.

Magyarország területét tekintve nem számít nagynak, az ország népességszáma is alacsony, eredményeit tekintve azonban mégis utolérhetetlen, hiszen olyan nagy mértékben járult hozzá az emberi civilizáció fejlődéséhez, ami messze meghaladja az ország területét és népességét. Számos feltaláló származik innen: a golyóstoll, a C-vitamin, úgy mint a hologram és a Basic programozási nyelv megalkotója is, de ezeken kívül is sok egyéb találmány, elmélet és innováció látott itt napvilágot. Éppen ezért méltán nevezhetjük Magyarországot a feltalálók hazájának. Itt van példának az egész világot ámulatba ejtő Rubik kocka, ami szintén a magyar feltaláló elme kiválóságát bizonyítja. Ezek a találmányok nagy mértékben megváltoztatták az emberiség termelési szokásait és életmódját, jelentőségük éppen ezért felbecsülhetetlen.

Magyarország Petőfi és Liszt mellett több számos nagy művésznek, írónak, költőnek, valamint 14 Nobel-díjjal kitüntetett tudósnak otthona, egyetemeiről olyan híres atomfizikusok, repüléstechnikai és űrkutatási szakemberek, a modern számítástechnika úttörői kerültek ki, mint: Szilárd Leó, Neumann János és Kármán Tódor.

Magyarország emellett nagyhatalmi pozíciót vívott ki magának a sport területén is, minden eddigi olimpián kimagasló teljesítményt nyújtva. A 2012-es olimpiai játékokról a magyar delegáció nyolc arany, négy ezüst és öt bronz éremmel tért haza. A népességét tekintve nyolcvanadik helyen álló kis ország így az érmek számát tekintve az előkelő kilencedik helyen végzett. „Kicsi a bors, de erős.” – Talán ez a helyi mondás ábrázolja legjobban a magyar mentalitást és azt a tényt, hogy Magyarország megküzdött jó híréért.

Magyarország az egyike azon kevés európai országoknak, ami még magán viseli a keleti eredet nyomait. A magyarok felmenői keletről érkeztek, kultúrájukban és népszokásaikban számos, a kínai népéhez hasonló elemet fedezhetünk fel, mint például a vezetéknév, keresztnév, a helységnevek és a dátumok sorrendjének teljesen azonos használata, a hagyományőrző magyar népdalok és országunk Gansu tartományának Yugu népcsoportjának dalainak meglepő hasonlósága, és még sorolhatnánk. Sok magyar barátom fogalmaz így: „Népeink egykor szomszédok voltak, most legyünk hát barátok.”

Magyarország az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot az új Kínával. A diplomáciai kapcsolatfelvétel lassan 65 éve történt – a két ország a kezdetektől fogva egymás tiszteletére, egyenlő bánásmódra és kölcsönös segítségnyújtásra alapozta kapcsolatait. A kínai-magyar barátságot mély hagyományokra és szilárd alapokra építették, ez elősegíti a két nemzet hosszú távú együttműködését, amely egyben kulcs a kapcsolatok gyors ütemű fejlődéséhez is: ez a két ország jó kapcsolatainak titka.

Az utóbbi években a kínai-magyar kapcsolatok minden területén nagy mértékű fejlődésnek lehettünk szemtanúi. Ezt mutatják többek között a két ország vezetőinek gyakori találkozásai, a kölcsönös bizalom elmélyülése, és az átfogó kérdésekben való egyre intenzívebb együttműködés.

Kína Magyarország Európán kívüli legnagyobb kereskedelmi partnere, Magyarország pedig Kína számára a kelet-közép-európai régió legfontosabb befektetési célországa. Emellett a kínai-magyar kulturális kapcsolatok is lendületesen fejlődnek, „Kína most nagyon divatos”, és népszerűsége egyre csak növekszik Magyarországon, jól mutatja ezt a kínai nyelvórákra beiratkozó magyar gyermekek száma is. Az országban jelenleg működő kínai-magyar kéttannyelvű iskola és a három Konfuciusz Intézet már nem képes eleget tenni az egyre növekvő igényeknek.

A múlt évben Pekingben megnyitott Magyar Kulturális Intézet megnyitásával párhuzamban Kína is ösztönzést nyert egy magyarországi kínai kulturális központ megalapítására, valamint egy közép-kelet-európai kínai nyelvtanárképző központ megnyitására. A napról-napra intenzívebbé váló kulturális cserekapcsolatokat bizonyítja többek között az a tény is, hogy az európai építészet tradíciójának nyomait őrző Budapest egyre több kínai turistát vonz, valamint, hogy 2014 telén a magyar Attraction társulat kínai állami televízió holdújévi ünnepi műsorában való fellépése mélyen megérintette a kínai nézőközönséget, és hogy a múlt év áprilisában Budapesten sikeresen megrendezett kínai-magyar testvérvárosok második találkozóján minden kínai tartomány képviseltette magát, több mint négyszáz delegálttal.

Múlt év novemberében, a Kína-kelet-közép-európai országok csúcstalálkozóján Li Keqiang miniszterelnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egyetértésben megerősítette, hogy egyetért a a két ország közötti, minden területre kiterjedő együttműködés folytatásában. Ezt követően a kínai, a magyar és a szerb kormányfők kijelentették együttműködési szándékukat a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésére – ezzel a kínai-magyar kapcsolatok fejlődésében új fejezet nyílt.

2014. február 11-13 között Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tett Kínába, éppen akkor, amikor a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok hatvanötödik évfordulójához, valamint a két ország baráti együttműködési partnerség létesítésének tizedik évfordulójához közeledünk. Örömre ad okot, hogy a két ország hagyományos barátsága napról-napra erősebb, és a kínai és magyar emberek kapcsolatai is egyre közvetlenebbek. Hiszem, hogy bilaterális kapcsolataink fejlődése töretlenül halad előre a továbbiakban is, egy közös, szebb jövő megalapozása érdekében.

Suggest To A Friend
  Print