Nemrég Qi Dayu nagykövet úr megjelentette a Minden népnek joga van a demokráciához című cikket a Magyar Hírlapon. A teljes szöveg a következő:

Az emberiség közös értéke a béke, a fejlődés, a tisztesség, az igazságosság, a demokrácia és a szabadság. A kínai nemzet kormányzásának már több ezer éve alapkoncepciója az emberközpontú gondolkodás. Mint azt a mintegy kétezer éves ókori kínai mű, az Írások könyve is kifejti, „Az ország alapja a nép, ha a nép elégedett, az ország szilárd”, vagyis a nép az ország és társadalom alapja, csak az emberek jóléte és az emberek kívánsága szerint lehet békés egy ország. A Kínai Kommunista Pártnak a megalapításakor megfogalmazott célja és küldetése a nép jólétének megvalósítása volt. Zászlajára egyértelműen azt tűzte, hogy a nép a maga ura. 100 év kemény munkája és kutatása eredményeképp a Kínai Kommunista Párt összefogása és vezetése által az egész kínai nemzet elindult a nemzeti adottságoknak megfelelő, általánosan támogatott demokratikus úton.

Mint arra Xi Jinping elnök úr is rámutatott, „a demokrácia nem dekoráció, nem holmi csecsebecseként kell kiállítani, hanem arra kell használni, hogy megoldjuk a nép szerint megoldandó problémákat.” Kínában a demokrácia nem csak a szűk értelmében vett demokráciát, nem csak az időszakos szavazati jogok gyakorlását jelenti, hanem a teljes népi demokrácia egész folyamatát, amelyben egy sor jogi és intézményi intézkedés révén a demokratikus választás, a demokratikus konzultáció, a demokratikus döntéshozatal, a demokratikus igazgatás és a demokratikus felügyelet minden egyes láncszeme valóban összekapcsolódik egymással. Az embereknek nemcsak szavazati joguk van, de joguk is, hogy a törvényeknek megfelelően széles körben részt vegyenek az ország kormányzásában. Minden fontos döntés, minden az emberek valódi érdekeit érintő probléma széles körben és alaposan megvitatásra kerül, majd a valamennyi fél által kialakított konszenzus alapján alakítjuk ki a nép akaratát tükröző és a nép érdekeinek megfelelő szakpolitikát és hozzuk meg az intézkedéseket.

Az adott rendszer demokratikussága, attól függ, hogy mennyire tudja képviselni az emberek általános érdekét, és hogy az emberek ezzel elégedettek-e. Hogy az adott ország demokráciája jó-e vagy sem, az az adott ország lakosságának közvetlen megítélésén múlik, és ebbe leginkább nekik van a beleszólási joguk. 5000 éves kultúránk fejlődése során a kínai nép jól megtanulta a leckét: a nemzeti függetlenség és a nemzeti méltóság mindenek felett áll, és nem lehet megfosztani a népet a jobb élethez való jogától. A Kínai Kommunista Párt egyesítette és vezette a kínai népet, hogy megszabaduljon az imperializmus, a feudalizmus és a bürokrata kapitalizmus hegyként ránehezedő nyomásától, és valóban elinduljon az idegen befolyástól és elnyomástól mentes önálló fejlődés útján. Az új Kína 1949-es megalapításakor az egy főre jutó nemzeti jövedelem szűk 27 dollár volt, ezzel szemben ez az érték két egymást követő évben is meghaladta a 10 000 dollárt. Vagyis 1,4 milliárd kínai ember tört ki az abszolút szegénységből, és halad a közös jómód felé. A kínai népé a világ legnagyobb társadalombiztosítási rendszere: 1,02 milliárdan rendelkeznek alapvető öregségi nyugdíjbiztosítással, 1,36 milliárdan pedig alapvető egészségbiztosítással. Az elmúlt években Kína sikertörténetet írt a gyors gazdasági és társadalmi fejlődés, a közepes jóléti társadalom kiépítése és a COVID járvány elleni küzdelem terén. Kína földjén több mint 1,4 milliárd kínai ember soha nem élt olyan méltósággal, nem nevetett olyan boldogan és nem küzdött olyan szenvedéllyel, mint ma. Amerikai közvélemény - kutatók legfrissebb kutatási eredményei szerint a kínai lakosság elégedettsége a Kínai Kommunista Párttal 95%-os, míg a kormánnyal 98 %-os. A tények teljes mértékben bizonyítják, hogy a kínai népi demokrácia teljes folyamata jól működik és nagyon hatékony.

A demokrácia nem Coca - Cola, hogy az USA-ban előállított szörpből, a világon mindenhol ugyanazt az ízt keverjék ki. A demokrácia nem egyetlen ország, vagy egy maréknyi ország szabadalma, hanem minden ország népének joga. A demokráciát minden ország adottsága és a nép szükséglete alapján kell előmozdítani. Senkinek sincs joga monopolizálni a demokrácia definícióját és megítélését. Az egész világtól azt követelni, hogy amerikai normák alapján ösztönözze az úgynevezett demokratikus folyamatot, teljességgel antidemokratikus, és csak zűrzavart és katasztrófát hoz a világra.

Nem létezik egyetemes demokrácia. Egy ország politikai kultúrájának és politikai rendszerének az adott ország társadalmi talajában kell mélyen gyökereznie. Már önmagában az sem demokratikus, ha egyetlen mércével akarjuk mérni a világban létező gazdag és változatos politikai rendszereket, és egyetlen szemszögből akarjuk nézni az emberiség sokszínű politikai kultúráját. A demokrácia zászlója alatt a világot önös geostratégiai célok érdekében táborokra osztani, megosztottságot szítani, a „demokráciából” eszközt, sőt fegyvert fabrikálni - mindez nyilvánvalóan sérti a demokrácia szellemét. A demokratikus értékekre a legkárosabb a „demokrácia” exportja, vagy a „színes forradalmak”, a rendszerváltoztatás, sőt fegyveres erő és más illegális eszközök alkalmazása által a saját rendszer és értékrend rákényszerítése más országokra.

Egyes amerikai politikusok úgynevezett „demokráciacsúcsot” tartanak, amelyen a részvételi jogosultságról a saját kényükre-kedvükre döntenek. Amerikai mérce szerint ítélik meg, melyek a „demokratikus országok”. Ezzel ideológiai konfrontációt, konfliktust és megosztottságot szítanak a világban, ami veszélyes lépés a hidegháborús gondolkodás feltámasztására, és amelyet a nemzetközi közösség széles látókörű tagjai általánosan megkérdőjeleznek és elutasítanak.

A világ számos globális kihívással néz szembe, ilyen például a pusztító koronavírus-járvány, a gazdasági fellendülés és az éghajlatváltozás. Amire a nemzetközi közösségnek sürgősen szüksége van, az nem holmi „demokráciacsúcs” összehívása, hanem az ENSZ Alapokmányán alapuló nemzetközi kapcsolatok normáinak betartása, a kiegyensúlyozottság és az együttműködés erősítése, a nehézségek együttes leküzdése. Idén 30 éve fejeződött be a hidegháború. A nemzetközi közösségnek rendkívül éberen kell ügyelnie, hogy a hidegháborús gondolkodás „szelleme” ne tudjon feltámadni. Határozottan ellen kell állnia és küzdenie, hogy a „demokrácia” zászlaja alatt ne lehessen ellenségeskedést és konfrontációt kiprovokálni. Javasoljuk, hogy tartsák tiszteletben a különböző országok önálló döntését a saját viszonyaiknak megfelelő politikai rendszerről és a fejlődési útjáról. Az országok az egyenlő bánásmód és a kölcsönös tisztelet alapján erősítsék a cserekapcsolataikat, kölcsönösen tanuljanak egymástól, gyakorolják együtt a népi demokráciát, hajtsák végre a globális fejlesztési kezdeményezéseket, segítsék elő a közös fejlődést és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását, a nemzetközi méltányosság és igazságosság fenntartását.